Szenior korúak tudásának hasznosítása, szeniorok aktivizálás

A társadalmi idősödés súlyos és globális probléma nem csupán hazánkban, de a környező országokban is. Európa országaiban hasonlóan alakulnak az arányok, vagyis a lakosság közel egynegyede 60 éven felüli. Az átlegéletkor növekedésével egy emberöltő múlva ez az arány akár a 30 %-ot is eléri. Mindez az egészségügyi és szociális ellátási rendszer súlyos működési zavaraihoz vezethet, ha ezek a változások nem járnak együtt az egészséges állapot fenntartására irányuló egészségprevencióval, az időskorúak hasznos feladatainak, új szerepvállalási lehetőségeinek kialakításával, vagyis az aktív szenior életre való felkészüléssel.

Az 50 év feletti állást, munkát keresők munkaerő-piaci esélye jelenleg csekély, különösen vidéken. A hagyományos munkaviszony mellett szükség lenne a részmunka, a távmunka, a különféle vállalkozásra érdemes szolgáltatások, a közösségi munka, a felnőttképzés lehetőségeinek megteremtésére az inaktív  idősödő és idős emberek társadalmi szerepvállalásának fenntartására. E téren számítani lehet azokra a szeniorokra, akik szakmával, képzettséggel rendelkeznek, kellően motiváltak, és hatást gyakorolhatnak kortársaikra.  Az idősek körében alkalmazható preventív megoldások területén számos pilot elem létezik, amelyeknek a megismerése, széles körben való elterjesztése, a helyi adottságokra történő adaptációja fontos a társadalmi probléma mérséklésében.

A szenior fejlesztési terület célja, hogy feltárja az aktív idősödéssel járó jó és rossz tapasztalatokat, megismerje és összegyűjtse a helyspecifikusan alkalmazható jógyakorlatokat, kidolgozza ezek kiválasztásának és adaptálásának módszereit, tudatosítsa a még aktív idős és a már nyugdíjas korcsoport fejlesztéséhez szükséges eszközöket, lehetőségeket, illetve biztosítsa a szenior korosztállyal foglalkozó szakemberek közötti tapasztalat- és tudásátadást.