Kinesztetika (Mozgástan) képzés

2019. október 19-én 18 fővel, nagy várakozással és lelkesedéssel kezdtük meg a kinesztetika szemináriumot. Trénereink Erdélyből érkeztek hozzánk. A rövid bevezetőt bemutatkozás követte, majd mindannyian megkaptuk a tapasztalataink lejegyzésére szolgáló munkafüzetünket. A foglalkozások teljes mértékben gyakorlatcentrikusak voltak. Trénereink szakértelme és széleskörű tapasztalata már a képzés elején megmutatkozott.

A szeminárium során számos témával foglalkoztunk és sok kérdéskört érintettünk: A tréning első felében a különböző érzékekkel, a csontokkal és izmokkal, a tömegekkel és köztes terekkel, a tartó és elmozdító szintekkel ismerkedtünk meg. A tréning második felében pedig a tartó és elmozdító mozgással, a párhuzamos és körkörös mozgásmintákkal valamint az erőfeszítés két formájával a húzással és a nyomással foglalkoztunk. A témákat módszeresen dolgoztuk fel: minden esetben egyéni tapasztalatokkal kezdtük, azaz saját magunkon figyeltünk meg bizonyos mozgásokat, funkciókat. A megfigyelések és kísérletezések páros munkában folytatódtak, majd konkrét interakciókban, szituációs helyzetekben is kipróbálhattuk magunkat. Észleléseinket, tapasztalatainkat minden esetben lejegyeztük illetve időről - időre párosával vagy csoportosan is megosztottuk egymással.

A szeminárium záró szakaszát egy úgynevezett mozgás műhellyel zártuk, melynek során komplex helyzetekben igyekeztünk a három nap során szerzett tapasztalatainkat kamatoztatni. Az „ápolt személyek” magunk közül kerültek ki, mégis hasznos tapasztalat volt kipróbálni milyen a három nap során megszerzett ismeretek birtokában egy ápoltat az ágy szélére kiültetni, az ágyban feljebb segíteni, egyik székből a másikra átsegíteni, a földről egy székbe, illetve egy székből a földre segíteni. Kipróbáltuk a mankót, járókeretet és rollátort is. Célunk minden esetben az volt, hogy az „ápolt” minél nagyobb önállósággal, de ugyanakkor biztonsággal, támogató segítségünkkel tudja elvégezni az adott helyváltoztatást.

Sokfélék voltunk, hiszen érkeztünk Vajdaságból, Erdélyből, Pécsről, Szentesről, Balástyáról és Szegedről is, azonban a közös célunk, hogy testünket, mozgásunkat jobban megismerjük, ezáltal majd mások segítségére is lehessünk. Széleskörű és hasznos tapasztalatokkal, ismeretekkel gyarapodtunk. azonban mindannyiunk számára világos lett, hogy megkezdett munkánk ezen a ponton nem állhat meg, hiszen testünk megismerése folyamatos élethosszig tartó folyamat.

Trénereink munkáját ezúton is még egyszer köszönjük. Reméljük, hogy lesz lehetőségünk a folytatásra.