„Női jelenlétért a közéletben” workshopsorozat 4. „Közösségfejlesztés kultúrája”

Az első foglalkozáson a sikeres és a diszfunkcionális csoport jellemzőit hasonlították össze a résztvevők. A csoportokat leíró piramis modell szerint a sikeres csoportban az alapot a bizalom képezi. A bizalomra épülve tud megvalósulni a véleménykülönbségek és az ebből fakadó konfliktusok felvállalása is. Mindez a csoport iránti elkötelezettséget erősíti, amelyre épül a felelősségvállalás és az egymás számon tartása és számon kérhetősége is. A piramis csúcsán a közös célokra, eredményekre való összpontosítás áll. A második foglalkozáson a csoportban zajló folyamatokat a TCI módszer rendszerében vizsgálták meg a résztvevők. A TCI-ben ezek a folyamatok egy háromszög dinamikus rendszerében helyezkednek el, melynek csúcsain a struktúra, a folyamat és a bizalom áll. Mivel a folyamatokat követően nem a kontroll áll a harmadik helyen a szokásos folyamatokat leíró folyamatábráktól eltérően. A bizalom szerepe e rendszer szerint azért fontos, mert csak a tagok közötti bizalom biztosíthatja azt, hogy a folyamatban bekövetkező hibák felismeréséből ne káosz, illetve a csoport stagnálása következzen, hanem a struktúra és a folyamat megváltoztatásához szükséges korrekció. Az elméleti foglalkozások között a csoportkohéziót erősítő fénykereső táncot táncolták a csoport résztvevői. A délután folyamán először a csoportkohézió szempontjából létfontosságú jó kapcsolat ismérveit, sajátosságait tárgyalták a résztvevők: látni és látszani (látom a másik embert és megmutatom magam), közös figyelem (az egy irányba tekintés), közös cselekvés, rezonancia (nemcsak megértem a másikat, hanem bevonódom a világába, ráhangolódom), motiváció és szándékok megértése. Majd a zavaró körülmény csoportdinamikai szerepéről, illetve kezeléséről beszéltek.

A második nap első felében az interaktív változtatás elméletét, a Belső team-elméletet  (Friedemann Schulz von Thun) ismerték meg a résztvevők. Az elmélet szerint a csoportvezető nem csak a környezete számára főnök, hanem ahhoz, hogy sikeres döntéseket tudjon hozni, szükséges kapcsolatban lennie saját magával, a belső énjével is. A belső team kialakításának lépései: a vezető időt kér ahhoz, hogy tudjon kifelé és befelé is nézni, nyíltan behoz minden gondolatot és érzést, érzelmet, kontaktmenedzsmentet alakít ki, mindegyik belső énrésznek (gondolatnak, érzésnek, stb.) hangot ad, és mindezek együttes figyelembe vételével igyekszik integrált válaszként a legjobb döntést meghozni. A tréner felhívta a figyelmet arra, hogy a kiégés egyik oka lehet az, ha egy vezető folyton csak kifelé figyel, és nem „hallgatja meg” azokat a belső hangokat, amelyek bizonyos szituációk, helyzetek fenntartása ellen szólnak. A délután folyamán a belső team elmélet gyakorlati alkalmazását pszichodramatikus módszerek segítségével a gyakorlatban is alkalmazhatták a résztvevők, valódi döntéshelyzetben megfogalmazott gondolatok, érzések megfogalmazásával, szerepjátékkal.

Az utolsó foglalkozáson a résztvevők és a tréner együttesen értékelték a workshopsorozat tanulságait, eredményeit. Minden résztvevő megkapta a szemináriumi részvételről kapott tanúsítványát, és a lehetséges továbbképzés lehetőségeiről beszélgettek. Végül búcsúzásképpen eltáncolták közösen a forrástáncot, az egyén és a csoport közötti belső dinamika (adni és kapni körforgása) működésének szimbolikus táncát.